2010. november 18., csütörtök

November 15-18. + Edinburgh trip képekben

November 15.

Újabb strip day. Abszolúte szokásos menet. Egyetlen izgalom ami történt velem napközben egy újabb elsöprő szerelem kibontakozása. Már ha azt annak lehet nevezni, hogy felcipelem egy öregasszony százhúszkilós bőröndjét a másodikra, mire ő megkérdezi, hogy házas vagyok e (ahelyett, hogy pénzzel tömte volna tele a zsebemet). Na mindegy, ebből is látszik, hogy nem csak a pénz miatt kellünk egymásnak... Mint egy falat kenyér.

Este kötelező pubozás Gudjonnal és Ferivel, mert hát másnap szabadnapunk van (legalábbis Ferinek meg nekem, Gudjon meg annyira laza, hogy ő is jön). Azért nem akkora móka és kacagás a pubozás hétfő este. A Markie's gyakorlatilag tök üres, egy-két helyi laza srác piál és skótul karattyol, mi meg hulla kómásan toljuk magunkba a jól megérdemelt whiskynket (én természetesen vízzel). Ja meg persze agyonveretjük magunkat egy H.V.CS.-vel billiárdban. Ennyi volt. Jó volt.

November 16.

Szibiszabiszabadnap! Akartam is írni bejegyzést, csak végül rájöttem, hogy nem történt velem annyi izgalom amit érdemes lenne monitorra vetni. Meg aztán elmélyültem a facebook csodáiban is. Tudjátok, hogy van ez... Arról nem beszélve, hogy amikor gépeztem, mellettem snookereztek az öregek, és az egyik néninek olyan savanyú bepállodt izzadságszaga volt, hogy nem is nagyon tudtam volna fogalmazni. Még annyira sem, mint általában...

Délután interjúra kellett mennem a job centerbe, hogy rendes fehérmunkás legyek. Magyarul egy kicsivel többet vonjanak le a fizumból mint eddig. Sok érdekes kérdés mellett, ismét feltették nekem a kérdést: "házas vagy?". Mondjuk kicsit más kontextusban, mint előző nap. Nade akkor is, mit jön mindenki ezzel a házasság témával. Meg kéne nősülnöm? Lányok, jelentkezzen aki szeretne a feleségem lenni!

Az írtó izgalmas interjú után, ismét shoppingoltam egy jót. Bár most csak a szükség hozta így. Egyrészt vennem kellett pár zoknit, mert mosáskor valahogy mindig csak fél párokat kapok vissza, annak ellenére, hogy én mindig egész párokat adok le. Mondjuk van bennem annyi rosszindulat, hogy a rejtélyes zoknieltűnések miatt titkon Ruthra gyanakszom, mert ő szokott mosni a mosós napon. Oda üt ahol a legjobban fáj: eltünteti a fél pár zoknijaimat. Na sebaj, vettem újakat akciósan occsóért.

Másrészt szükségem volt egy új övre is, mert Brian már annyit oltott, hogy hülyén áll rajtam a gatya (mert ugyebár nem volt elég lyuk az övön, mióta ledobtam a hájaimat), hogy már nem bírtam tovább. Mondjuk kilyukaszthattam volna a régit, de mivel lyukasztóm nem volt, gondoltam inkább nem állok neki egy körömvágóollóval nyiszálni a Mustang övemet. Így hát vettem egy újat akciósan occsóért.

A shoppingolás csúcspontjaként nem hagyhattam ki a tescot sem. Megvettem a következő strip day-re a söröcskémet, meg néhány fincsi tecsó minőségű fánkot. A kasszás néni meg elkérte a személyimet. Öcsém, félórával ezelőtt még házas ember voltam, most meg kis hülyegyerek, aki jól be akar baszcsizni egy üveg sörtől. Odaadtam hát a személyimet: ezt fejtsd meg kisanyám! Végül megbírkózott a feladattal, hogy leolvassa az évszámot a magyar személyiről, de látszólag megszenvedett vele.

A szabadnapjaimon egyébként gyakran tör rám a "haza mennék mán egy pöppet" érzés. Nem dolgozom, van időm gondolkodni efféléken. Nem volt ez másképp most sem. Kicsit szar volt belegondolni, hogy ugyan már csak két hónapot kell várni a szabadságra, de valójában még csak másfél hónapja vagyok itt... Azért jól megvagyok ne izguljatok, csak hát na. Szóval értitek.

November 17.

Újabb szerelem kibontakozóban. A korosztály a szokásos: hetven év körüli kedves néni. A barátnőivel ült együtt édes hatosban a vacsoránál, ránézésre enyhén spiccesen. Nem emlékszem már pontosan, hogy mi volt a vicces szituáció, de a lényeg, hogy egy idő után elkezdett sweety pie-nak szólítani. Ezt a kedves sweety pie becenevet ráadásul pont olyan hangon és stílusban mondogatta nekem, mint ahogy a Dennis a komiszban a csipkelődős nénik beszéltek Dennishez. Sweeety piee. Grrrr teljesen begerjedtem...

November 18.

Sikerült hasznot húznom az új szerelemből. Pont én takarítottam "sweety pie" néni szobáját, és szerencsére pont ott volt amikor nekikezdtem volna a munkának. És igen, csak nekikezdtem volna, ha a drága néni meg nem sajnálja a kicsi sweety pie-t és azt nem mondja, hogy tökéletes lesz mára a szobája takarítás nélkül is. Na ezért érdemes jóban lenni az öregasszonyokkal. Egy szobával kevesebb!

Ennek ellenére nem volt fenékig tejfel a takarítás most sem. Kénytelen voltam megtanulni ugyanis, a "hogy ágyazzunk egy levegővel" technikát. Nem akarom részletezni a dolgot. Kurva büdös szar szag volt. Ennyi. Még szerencs, hogy Michael szobája volt, így nekem csak az ágyazás örömteljes pillanatainál kellett jelen lennem. Hála istennek.

Korábban irigykedtem Michael-re, hogy neki majdnem az összes szobája egy ágyas, de mostanra rájöttem, hogy az egy ágyas szobák a legveszélyesebbek. Általában azok szarnak be akik egyedül vannak. Ezt a bölcsességet jól jegyezzétek meg!

Na ennyi a mese mára. És mivel jó gyerekek voltatok és végigolvastátok, kaptok ajándékba képeket. Mégpedig Barbi Edinburghban készített fotóit. Íme:

A képek össze-vissza vannak. Egyrészt, hogy izgalmas legyen, másrészt meg valamiért ez a szutyok program összekeverte őket...
Barbi a várban. Mögötte a panoráma. Na meg ott az én árnyékom is.

New town



Bájmosoly az Irish pubban

Barbi örül a virágjának. Mellette a szállásadónk: Michael



A Vár bejárata

Turistamosoly


A sightseeing busz, amit nem próbáltunk ki. Mögötte a StGiles Cathedral ha minden igaz.

Élőzene az Ír kocsmában.



Palace of Holyroodhouse. Ide sem jutottunk már be sajna.

Barbi és Michael énekel.

Barbi kedvence: Sir Walter Scott emlékműve.




Pózolunk a zsiráfokkal valami bevásárlóközpont előtt.

Itt nem ittunk.



Ebben a pubban tanultam meg whiskyt inni.


Irish pub megint.


Waverley pályaudvar. Ide kellett volna megérkeznem vonattal, ha nem a külvárosi Haymarketbe szólt volna a jegyem.

No comment









Michael haverjai, Michael és Barbi.

Ez vajon ki lehet?



Azt írta az útikönyv, hogy a várban fotóztassuk le magunkat az ágyún ülve. Megtettük.










Ez megint a Holyrood Palace.




Itt sem ittunk.



Parlament.

Na itt ittunk. Ír pub.








Freeeeeedooooooooom!!!!!










Na egyelőre ennyi. Majd még lehet hogy lesznek képek. Ja és ne haragudjatok, hogy nem kommenteltem minden képhez, de álmos lettem... Pedig minden képről ki akartam deríteni, hogy mi van rajta. Majd legközelebb.











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése