2010. október 15., péntek

Október 10-15. Tyndrum - Ben Doran Hotel

Október 10. este

Ahogy korábban említettem ezen az estén kellett volna átjutnom Tyndrumba. Meg is beszéltem Jonellel (ő a helyettes szakács, aki mindig abban a szállodában dolgozik, ahol a helyi szakács épp szabadnapos - a nevét egyébként tuti, hogy nem így kell írni, de annyi baj legyen), hogy meló után átfuvarozik engem, mert másnap ő is Tyndrumban dolgozik és egyébként is ott lakik.Igen ám, de ő körülbelül este nyolckor végzett és közölte, hogy csá, ő indul. Nekem még elég sok dolgom volt - amit ahogy Brian utasításba adta - nem hagyhattam félbe. Megkérdeztem Jonelt, hogy ha ő elmegy én mégis, hogy a rákba fogok átjutni, az innen 40 mérföldre lévő Tyndrumba. "Az nem az én problémám. Az a te problémád." közölte és elhúzott. Hogy egyem a zuzáját.

Munka végeztével megkérdeztem Briant, hogy akkor most mi lesz. Hát végül szerzett nekem egy jó kis fuvart: reggel hatkor legyek a szálloda előtt és a tejesember elvisz a furgonjával és így odaérek időben, hogy a munkát reggel nyolckor el tudjam kezdeni. Szuper, ismét nem tudom kialudni magam. De ha már így alakult, legalább el tudtam menni Andrew szülinapjára a közeli pubba. Gondoltam megiszok egy sört, aztán irány az ágy, hogy másnap amennyire lehet, friss legyek. Végül a sörön kívül muszáj volt kipróbálnom az Oban whiskyt is. És ha már kipróbálom, nyilván nem érdemes bepiszkítani egy poharat egy szimpla adaggal, így hát dupla lett... Megaztán amúgy is megkaptam az első fizumat előre (amit egyébként másnap kellett volna (Monday: payday), úgyhogy csak kellett költekeznem egy picit. Tehát még lejátszottam egy billiárd meccset is... Aztán meg egy visszavágót... Így a korai fekvésből fél egy lett, de legalább gazdagabb lettem egy söröskorsóval meg egy whiskys díszdobozzal.

Október 11. Mostmáraztán igazán Tyndrum

Reggel hat. Tök sötét. Szép csillagos ég. Én pedig egy zombi vagyok.

Megérkezett a tejesember. Azt hiszem Garynek hívják, bár nem vagyok benne biztos, de az állapotomra való tekintettel megérthetitek, hogy nem az volt a fő problémám, hogy megjegyezzem a nevét...

Azt tanultam, hogy nem szabad beszállni idegen bácsik autójába, így félve ültem csak be. Azaz ültem volna, ha nem a vezetőülés felől közelítettem volna. Jó, hát sötét volt még. A fickó kicsit meglepődött, de aztán elmagyaráztam neki, hogy nem én vagyok rossz helyen, hanem a kormány...

Végül sikerült a jó (azaz szerintem a rossz) oldalra beszállnom, így életemben először baloldalon utazhattam egy anyósülésen. Nem tudom mennyi idő kell ahhoz, hogy elmúljon az ember halálfélelme, mikor az út baloldalán halad és a sötétben szemből fényszórókat pillant meg, de abban biztos vagyok, hogy egy óra nem volt elég.

Végül életben maradtam én is meg a tejesember is és megérkeztünk Tyndrumba. Gyors átöltözés és kezdődhet is a meló.

A Ben Doran szállodában gyakorlatilag minden ugyanolyan, mint az Alexandrában, csak minden egy kicsit nagyobb és mindenből egy kicsit több van. Több asztal az étteremben, több szoba, több idős vendég, több munkatárs és köztük persze több lány. Bár első blikkre nem sikerült felfedeznem eszeveszett bombanőket, akikre számítottam, de lehet hogy én vagyok túl válogatós, vagy még nem töltöttem el elég időt Skóciában.

Gyakorlatilag minden munkafázis ugyanaz volt, mint az Alexandrában, csak az itteni manager - Sean, Írországból - sokkal komolyabban ellenőrizte, hogy helyesen végezzük a dolgunkat, mint Brian. Például a szobák takarítása után egyesével végignézte az összeset, így most először végigporszívóztam az összes általam takarított szobát, amit az Alexandrában közmegegyezés alapján csak strip-dayen, illetve szökőévente egyszer csinálunk meg, annak ellenére, hogy ott is minden nap kéne. Mondjuk később megtudtam az aznapi páromtól, akit egyébként szintén Máténak hívtak (csak ő úgy írja, hogy Matej, mert szlovák... Hmmm Matej, holnap kakaó muhahaha), hogy azért ők sem porszívóznak minden nap.

Mikor végeztem a szobáimmal, elindultam kicsit felfedezni Tyndrumot... Hát nem ez volt életem leghosszabb tripje...
 
Tyndrum egy völgyben van, körülötte fű, hegyek, fű, kecskék, fű, fák és még rengeteg fű.
A faluban van két Highland Heritage szálloda, a Royal meg a Ben Doran. Egyébként ezekből, sőt a létező négy HH hotelből a Ben Doran a legnagyobb. Az Alexandra meg a legkissebb. A két szállodán kívül volt még a faluban egy benzinkút, pár kajálda, meg egy pub... Azt hiszem nem fogom megbánni, hogy Obanben dolgozom. Pláne, mert azt mondják, hogy Dalmallyban még ennél is kevesebb dolog van. Ráadásul már elsőre éreztem, hogy nálunk, Obanben sokkal családiasabb a hangulat a szállodában, mint itt. Nyilván mert jóval kevesebben vagyunk.

A séta után a délutánom hátralevő részét egy kiadós alvással tettem még felejthetetlenebbé , hogy aztán este kipihenten veszthessem el az összes önbizalmam.

Annak ellenére, hogy csak egy átlagos Scottish Night-os vacsorát kellett csinálnunk, teljesen elvesztettem a fonalat. A hatalmas étteremben úgy rohangáltam, hogy a saját nevemet nem tudtam volna elmondani, nemhogy azt, hogy mit kéne csinálnom az adott pillanatban. Hiába ugyanaz a rendszer, mint az Alexandrában, valahogy úgy éreztem, mintha épp a Marsról érkeztem volna. Nagyon rossz volt... No nembaj, következő nap turnusváltás - strip-day - lehet szépíteni. Tök jó!

Munka után kihasználtam az alkalmat, hogy itt végre normális nyomású vízsugárral mosakodhatok.
Igen, igen normális vízsugár az volt. De könyörgöm, krumplihámozóval nyúznám le a bőrt arról, aki képes egy húsz centis csővel ellátott zuhanyrózsát felszerelni egy átlagos méretű kádhoz. Nem akarom elhinni, hogy nincs egy értelmesen összerakott fürdőszoba ebben az országban... Külön hideg-meleg vizes csap (itt ráadásul, még fel is volt matricázva a melegvizes, hogy vigyázat kibeb*szott hot water), mindenütt a hülye visszafröccsenős WC-k és most még ez is. Komolyan mondom, Nagy-Britanniába költözök és nyitok egy fürdőszoba szaküzletet és hülyére keresem magam abból, hogy normális feltételeket teremtek az embereknek a tisztálkodáshoz.

Október 12.


Éljen, ismét kelhettem fél hatkor. Strip-day. Ez az amit soha nem fogok megszokni.
Reggeliztetés, csomagcipelés, majd szobák. Kivételesen nekem nem kellett a megszokott rend szerint szobákat takarítanom, csupán csak porszívóznom kellett. Egy emeletet. Az emeleten minden egyes szobát, folyosót, közösségi teret. Lassan életreszóló barátságot kötök Henryvel. Ő Henry:
Henry, the hoover

Ebédre egy számomra új ételt kaptunk. A neve Shepard's pudding. És mivel páran szerettetek volna jóféle skót recepteket, nesztek itt van:

Shepard's pudding
Gyűjts össze a konyhából minél több maradék húst (ha vannak otthon háziállatok, bátran vágd le azokat is a pikánsabb ízvilág elérése érdekében).
Daráld le a husidat, majd oszlasd szét egyenletesen egy tepsiben. A tetejére halmozz - lehetőség szerint előző napról maradt krumpliból készült - krumplipürét, majd mindezt szórd meg vastagon sajttal.
Jó alaposan süsd meg és már kész is. Jó étvágyat! 

Egyébként ebédkor jöttem rá, hogy mi zavar leginkább a Ben Doran Hotelben. Az, hogy míg az Alexandrában a staff roomban körbeülünk egy asztalt és közösen eszünk, addig itt úgy néz ki a dolog, hogy a szobában  körben a fal mellett vannak az asztalok, így mikor kajál az ember maximum a fallal tud beszélgetni. Ez nem akkora élmény. Páran éppen ezért inkább a konyhában esznek állva.

Délután új szobát kaptam Seantól, mert addig vendégszobában voltam (értsd, ezentúl egy vendég élvezheti a húsz centis zuhanyzócső előnyeit). Az új szobámban nem működött a WC. Mért is működött volna? Még szerencs, hogy csak egy pisivel avattam fel a drágát és azt le tudtam önteni pár pohár vízzel... Később kiderült, hogy valószínűleg csak én vagyok tök béna, mert Sean kábé három perc alatt varázsolta működőképessé a klotyómat. 

Este meglátogattam a helyi pubot, a Paddy's-t és kipróbáltam egy jóféle skót sört a McEwan's-t. Be kell vallanom, ittam már sokkal jobbat is. Egyébként így néz ki a Paddy's, Tyndrum egyetlen pubja:



Egyik újdonsült kispajtásom Rita, elmesélte, hogy ő gyakorlatilag minden este itt van... Félek, ha itt dolgoznék én is hasonlóan cselekednék, ami sem a pénztárcámnak, sem a munkabíró képességemnek nem tenne túl jót.

Október 13.

Délelőtt semmi extra nem történt, de ebédkor nagyon kiborultam. A szakácsnak valószínűleg nem volt kedve főzni, így ebédre zsömlét kaptunk, meg sonkát, meg zöldségeket... Első pillanat volt, amikor visszasírtam Számi főztjét. Reggelit ugyebár amúgy sem kapunk sosem, egész délelőtt melózók, aztán szendvicset adnak ebédre. Nem tudjátok elképzelni mennyire mérges (és éhes) voltam ebéd után. Még szerencs, hogy átjöttek Obanből délután vendégségbe Bea, Attila, Lilla meg Andrew, akikkel elmentünk a Paddy'sbe, ahol Rita rendelt valami fincsi kaját és nem bánta, hogy én is bele-belekóstoljak. Meg vettem magamnak csokit. Már annyira hiányzott egy jóféle csoki...

Vacsoráztatás közben egy Ír bácsi megkérdezte, hogy honnan jöttem. Hát magyarbúl. "Na és tudod ki az a Puskás?". Hát hogy a viharba ne tudnám! Ezekszerint Puskást tényleg mindenütt ismerik. Ez király!

Egyébként az Írekről jut eszembe. Soha ne nyissatok Írországban éttermet. Vagy ha nyittok, a szokásosnál kétszer több takarítószemélyzetet vegyetek fel. Ezek nem tudnak kulturáltan enni. A terítőt utánuk mindig cserélni kell és egy négy fős asztal alatt annyi kajamaradékot hagynak, hogy abból egy tíz fős család jól lakna. Lehet, hogy nem is esznek, hanem egyből a padlóra szórnak mindent.

Az Írek enni nem tudnak a Skótok meg beszélni. Erre ismét rá kellett jönnöm.
Az itteni egyetlen skót alkalmazott, Mary (egy kábé százhúszkilós, ötvenéves törpe, akinek olyan rikácsoló hangja van, hogy azzal embert lehetne ölni) vette fel a rendeléseket. Az egyik cetlin, egy a menün biztosan nem szereplő, számomra ismeretlennek tűnő szót firkantott fel. Mikor megkérdeztem tőle, hogy ez mégis mi a fene akar lenni, azt felelte: "Dzsászt csápsz". Mi van??? Végigkérdeztem mindenkit, hogy tudja e mi az a csápsz, míg végül Sean világosított fel. A papíron az ismeretlennek tűnő szó nem volt más, mint iszonyú ronda írással "potatoes", tehát a skót "csápsz" szó nem más mint emberi angol nyelven a chips. Mindig tanul valami újat az ember.

Vacsi után ismét Paddy's. Rita megint hívott, hát mentem. Meg amúgy is jött a legcsinibb lány akivel eddig skóciában találkozhattam, Erika Brazíliából. Még dumáltam is vele, amennyire a nyelvi képességeim megengedték. Hát igen, az angolt még gyakorolnom kell...

Október 14.

Utolsó napom Tyndrumban. Pedig már kezdtem megszokni az itteni létet is. De azért már vágytam vissza Obanbe (annak ellenére, hogy tudtam, hogy senki nem nyomkodta helyettem a fűtőtest gombját és nagyon hideg szoba fogad majd). Még szerencse, hogy a külső hőmérséklet viszont sokkal kellemesebb Obanben. Tyndrumban például reggelente már deres volt a fű, Obanben viszont (valószínűleg az óceán közelsége miatt is) még egész kellemes koraőszi idő van.

Átlagos nap volt ez. Reggeliztetés, szobatakarítás, a teljes délutáni szünet átalvása, majd vacsora. Vacsoránál ismét egy új skót étellel (egész ponosan egy édességgel) találkoztam, a Granachannel. És ez valószínűleg finom is mert a vendégek kapták, és nem én. Nagyon egyszerű elkészíteni. Íme a következő recept:

Cranachan:
Fogj egy poharat, az aljába tegyél egy kis mézet meg egy kevés whiskyt. Ezután töltsd tele a pohár maradék részét tejszínhabbal, majd mindennek a tetejére tegyél egy szem málnát és szórd meg egy kis müzlivel. 

Vacsi után indultam vissza Obanbe. Nagy szerencsémre nem a tejesemberrel (akivel elvileg mentem volna). Azért nagy szerencse ez, mert ő ilyenkor minden  fűszálnál megáll kirakni egy kis tejet. Tehát esélytelen lett volna, hogy éjfélnél előbb hazaérjek.

Végül Andy vitt engem. Andy lesz az új general manager a Highland Heritage-nél Sheena Thompson helyett és egy darabig ő lesz a helyettes manager is, amíg Reno helyett nem találnak valakit (merthogy Reno jövő héten végez). Tehát érdemes jóban lenni Andyvel.

Útközben elmeséltem neki a "csápsz"-os esetet. Mire megnyugtatott, hogy ő edinburghi létére maximum a felét érti a glasgowiak beszédének... Ha még Skócián belül sem értik egymást nem tudom mit akarok én.

Azért Andyt egész jól megértettem, de ez csupán azért volt - mert mint mondta - sokáig külföldön élt, így nagyjából levetkőzte az akcentusát.

Este tíz körül érkeztünk Obanbe. már szinte olyan érzés volt, mintha haza érkeztem volna. Szinte... Boldogan feküdtem le a teljesen kihűlt szobámba azzal a tudattal, hogy másnap végre szabadnapom lesz és bepótolhatom a kiesett alvásmennyiséget... Újratöltééés!

Amíg én pihenek, addig ti nézegessetek pár képet Tyndrumról:

Ben Doran Hotel - itt dolgoztam


Tyndrum a ködben - ilyet én is láttam ám
A közelebbi épület a Royal Hotel, a távolabbi pedig a Ben Doran

Október 15.

Ismét Oban. Szabadnapom alkalmából, tizenkét óra alvás után elmentem kicsit sétálgatni. Gondoltam veszek magamnak egy telefont, de mindegyiket túl drágának találtam, úgyhogy inkább vettem akciósan öt Kinder Buenót a Lidl-ben 1,63 fontért. Már négyet be is toltam...










4 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Ma este a pálmát a Shepard's pudding vitte el. Az elkészítés módjánál már-már sírva röhögtünk. :oD Persze ezen kívül is sok finomságot olvashattunk.
    Már nagyon vártuk a tudósításodat. Én megmondtam előre, hogy lesznek kecskék is meg fű, meg fű, meg fű, meg fű..., amikor megnézegettem a tyndrumi képeket. Meg is akartam írni neked, hogy fölkészülhess, hogy nem csak tehén, hanem kecske is lesz. Meg fű. :o)
    A fürdőszoba szalon jó ötlet. Amúgy meg együtérzünk veled. Mégiscsak egy kultúrországból érkeztél arra a távoli primitív vidékre, ahol még a keverőcsaptelepet sem ismerik. Brrr. Micsoda ország.
    Ne bánd, hogy az édességből csak a vendégek kaptak, bár szerintem nem lehetett az olyan rossz..., leszámítva a müzlit a tetején. Legközelebb, ha a közelébe jutsz, rázd össze alaposan, s meglátod, kitűnő tejszínes-mézes whiskyd lesz, csak előtte ne felejtsd el ledobálni a müzlit a tetejéről. :o)
    Csíptük a hajnali autózást a tejesemberrel is. Szegény nem látott még egy valódi autót, persze hogy nem tudja, hogy egy igazi kocsiban bal oldalon van a kormány... Örülünk, hogy épségben visszajutottál a jó kis tengerparti szobádba, ahol még nem deres a fű, meg a fű, meg a fű hajnalonta. Vigyázz magadra!
    Pussz A+A

    VálaszTörlés
  3. Az első bejegyzést titkosítottam. :o)

    VálaszTörlés
  4. És az annyira titkos, hogy még én sem láthatom??
    Azt írja, hogy eltávolítottad

    VálaszTörlés